Bizonyos, például genetikai eredetű betegségek kialakulására nincs közvetlen ráhatás, az agy egészségét azonban a mindennapi szokások is befolyásolják. A neurológus szerint az első fontos terület a keringési rendszer állapota, különösen a magas vérnyomás kezelése. A nem megfelelően kezelt vagy fel nem ismert magas vérnyomás az ereken keresztül az agyműködésre is hatással lehet.
A magas koleszterin- és trigliceridszint hosszú távon hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához, amely a szív és az agy ereit is érintheti. A cukorbetegség és az elhízás, különösen a hasi elhízás, szintén növelheti a kockázatot. A zsigeri zsír gyulladásos folyamatokat idézhet elő, amelyek felgyorsíthatják az érelmeszesedést, és a vér-agy gát működésére is hatással lehetnek. A túlzott alkoholfogyasztás és a túl sok só kerülése ugyancsak fontos.
A megelőzés része lehet a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló szűrővizsgálatok igénybevétele.
Az agy egészségét az aktív élet és az új kihívások is támogathatják. A neurológus példaként említi új hobbik vagy készségek elsajátítását, például a nyelvtanulást, a horgolást, a főzést vagy a rajzolást. A családi és baráti kapcsolatok ápolása, új ismeretségek kialakítása, a beszélgetés és a világ iránti kíváncsiság szintén szerepet kaphat a szellemi frissesség megőrzésében.
Ez minden korosztály számára fontos, de idősebb korban különösen könnyen csökkenhet az aktivitás. A nyugdíjba vonulást sokan tervekkel kezdik, a mindennapokban azonban elmaradhatnak az új ingerek, amelyek az agyat is foglalkoztatják.
A rendszeres testmozgás a fizikai erőnlét, a testsúly, valamint a szív és az agy működése szempontjából is fontos. A gyaloglás, a nordic walking, a kerékpározás és az úszás olyan aerob mozgásformák, amelyek közül érdemes olyat választani, amely hosszabb távon is örömet ad. A neurológus ajánlása szerint a hét legtöbb napján legalább 45 perc, de akár egy óra mozgás is szóba jöhet.
A harmadik terület a stressz kezelése. A stresszt nem lehet teljesen kiiktatni az életből, a túlzott és tartós megterhelést azonban fontos csökkenteni. A hosszan fennálló stressz mentális és érzelmi problémákat okozhat, és az agy idő előtti öregedésének egyik kockázati tényezője lehet. Memória- és kognitív problémákkal járhat, valamint az agy szerkezetére is hatással lehet.
A stressz kezelésében pszichológus segítsége, relaxáció vagy a problémák szerettekkel való megbeszélése is segíthet. Érdemes olyan módszert találni, amely az adott ember számára működik. Ha a stressz meghaladja valaki teherbíró képességét, a segítségkérés fontos lépés lehet a helyzet ismételt kézben tartása felé.