Az eredetileg a 2-es típusú diabétesz kezelésére kifejlesztett, korszerű testsúlycsökkentő gyógyszereket ma már tömegek használják. A GLP-1-agonisták bevezetését alapos kutatás előzte meg, azóta azonban számos jelentés jelent meg tudományos szaklapokban és a világsajtóban a lehetséges előnyeikről és kockázataikról.
Egyes, olykor több százezer ember adatait elemző kutatások szerint ezek a szerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem a migrén kezelésében és a neurodegeneratív betegségek megelőzésében is szerepet játszhatnak. Más vizsgálatok azt vetették fel, hogy a gyógyszert szedőknél alacsonyabb lehet a vese- és májbetegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt akár a rák előfordulása is.
A lehetséges kedvező hatások mellett a jelentések aggályokat is felvetettek. Szóba került a hasnyálmirigy-gyulladással való összefüggés, a szívzsugorító hatás, az iszkémiás optikus neuropátia (ION), amelyet szemszélütésként is emlegetnek, valamint a hajhullás megnövekedett kockázata. Egyes beszámolók a szedés abbahagyása után a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke kockázatának emelkedéséről is szóltak.
Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója szerint az ilyen, gyakran korábbi adatbázisokra támaszkodó kutatások ellenőrzöttsége messze elmarad a gyógyszerek forgalomba kerülését megelőző klinikai vizsgálatokétól. Néhány rendkívüli esetet kivéve úgy véli, csak olyan mellékhatások jelentkezhetnek, amelyeket a gyártók is kiemelnek.
A szakértővel a gyógyszerek működéséről, a figyelmet igénylő mellékhatásokról és a friss kutatási eredmények lehetséges magyarázatairól beszélgettek.
