A pripjatyi vidámpark sárga óriáskereke egy félbeszakadt város jelképévé vált. A parkot 1986. május 1-jén, a munka ünnepén tervezték megnyitni, de öt nappal korábban bekövetkezett a csernobili atomkatasztrófa, és rövidesen kiürítették a várost.
Pripjatyot 1970-ben alapították a közeli csernobili atomerőmű dolgozói és családjaik számára. A szovjet korszakban épült településen lakóházak, iskolák, üzletek és kulturális intézmények szolgálták az ott élőket. Modern városnak számított, ahol a szabadidős lehetőségeknek is helyük volt.
Ezek közé tartozott a vidámpark. A tervek szerint május 1-jén nyitotta volna meg kapuit; legismertebb attrakciója a sárga óriáskerék lett volna, de dodzsemek és más játékok is várták volna a látogatókat.
A park azonban soha nem kezdhette meg tervezett működését. Április 26-án hajnalban felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora. A baleset következtében radioaktív anyagok kerültek a környezetbe, a közeli települések lakosságát pedig sugárterhelés fenyegette.
Pripjatyban a baleset első napján még nem kezdődött meg a kitelepítés. A hatóságok április 27-én rendelték el a város kiürítését. Az elszállítás délután 14 órakor indult, és a hivatalos adatok szerint körülbelül három órán át tartott. Mintegy 45 ezer embert vittek el a településről.
Sokan úgy indultak útnak, hogy csak rövid időre kell elhagyniuk otthonukat. A kitelepítés véglegesnek bizonyult: a lakók nem térhettek vissza korábbi életükhöz, Pripjaty pedig elnéptelenedett.
A vidámpark attrakciói így nem válhattak a mindennapok megszokott részévé. A terület használaton kívül maradt, félbemaradt története pedig a csernobili tragédia egyik legismertebb jelképévé lett.
A parkhoz egy máig vitatott történet is kapcsolódik. Egyes beszámolók szerint 1986. április 27-én, a kiürítés napján rövid időre működésbe hoztak néhány játékot. Az elterjedt elmélet szerint ezzel próbálták elterelni a lakosság figyelmét a közeli atomkatasztrófáról.
A történetet azonban nem támasztják alá egyértelmű dokumentumok. A park állítólagos megnyitásáról szóló beszámolók eltérnek, a visszaemlékezések pedig nem adnak minden kétséget kizáró választ arra, hogy valóban működtek-e a játékok aznap. Nem bizonyított tehát sem az, hogy a vidámparkot a lakosság megnyugtatására nyitották meg, sem az, hogy az óriáskerék forgott a kitelepítés előtt.
Ami biztos: a park tervezett, május 1-jei megnyitója elmaradt, és a létesítmény nem kezdhette meg működését.
A pripjatyi vidámparkról készült fényképek bejárták a világot. A sárga óriáskerék, a rozsdásodó játékok és a területet fokozatosan visszahódító növényzet egy egykor lakott város hátrahagyott világát idézik fel.
Az óriáskerék különösen erős szimbólummá vált: olyan hely maradványa, amelyet kikapcsolódásra és közösségi élményekre szántak, végül mégis az elnéptelenedés és a félbeszakadt emberi történetek jelképévé lett. Pripjaty kiürítése több tízezer ember életét változtatta meg, a város pedig az atomkatasztrófa következményeinek egyik legismertebb emlékhelyévé vált.